Sekeller

Sekeller
*Székelyek*
	1. sıra: Kelemen Mikes •György Dózsa •Sándor Kőrösi Csoma •Róza Laborfalvi; 2. sıra: Imre Mikó •Áron Gábor •Mózes Székely •Balázs Orbán; 3. sıra: Sámuel Teleki •Elek Benedek •Áron Márton •Áron Tamási; 4. sıra: Pál Péter Domokos •Tivadar Puskás •Sándor Kányádi • •Sámuel Kálnoky
Önemli nüfusa sahip bölgeler
Diller
	Macarca
Din
	Roma Katoliği

Sekeller[1] (Macarca: Székelyek, Rumence: Secui, Almanca: Szekler, Latince: Siculi), ağırlıklı olarak Romanya'nın Sekelistan bölgesinde, daha az olarak güney Macaristan'da yaşayan ve Macarların bir alt grubu olan halk.[2] Macarcanın Sekel lehçesini konuşurlar.

Macarcanın lehçeleri

8. Sekelce

Kökenleri

Ana Macar kitlesinden asırlarca uzakta kalan Sekellerin kökeni tartışmalıdır.

Kimilerine göre Macar kökenli olup Macarca dışında bir dil konuşmazlar.[3][4].
Kimilerine göreyse Türk halklarından Esegel-Bulgar (Eskil)[5][6][7], Hun[8][9], Avar[10][11], Geç Avar[12] ya da Kabar[10][13][14] kökenli olabilir.[3]

Dil

Sekeller Macarcanın Sekelce (székely nyelvjárások) denen lehçesini konuşurlar:[15]

Sekelce	Macarca	Türkçe
megbonyul	megellik	doğurma (hayvan)
pityóka	krumpli, burgonya	patates
patkány, pocok	patkány, pocok	sıçan, tarla sıçanı
kacsiba, kacsuba, kacsuka	csámpás, kacsiba	işe yaramaz
hínyáros	homályos
összebüszüdik	megromlik, megbüdösödik	bayatlamak
ollózik	ellik (kecske)	gıdik, yeni doğmuş oğlak, keçi yavrusu, hayvan yavrusu
olló	olló	makas
ahajt, ott, amott	ott, amott	aha, orada
gürüzdölés, görözdölés	köszörülés	bileği

Kaynakça

Kitap Değerlendirme: İsmail Doğan, Atilla'nın Torunları: Sekeller, Yeni Avrasya yayınları, Ankara 2005, 147 s. 25 Ocak 2016 tarihinde Wayback Machine sitesinde arşivlendi..
Pál Engel, Tamás Pálosfalvi, Andrew Ayton, The realm of St. Stephen: a history of medieval Hungary, 895-1526, I.B.Tauris, 2005, p. 115 12 Nisan 2016 tarihinde Wayback Machine sitesinde arşivlendi.
Cathy O’Grady, Zoltán Kántor and Daniela Tarnovschi, Hungarians of Romania 3 Kasım 2013 tarihinde Wayback Machine sitesinde arşivlendi., In: Panayote Dimitras (editor) Center for Documentation and Information on Minorities in Europe - Southeast Europe (CEDIME-SE) MINORITIES IN SOUTHEAST EUROPE, Ethnocultural Diversity Resource Center, 2001, p. 5
Hunfalvy Pál: A székely kérdéshez. Századok 1881. 195.
Nagy Géza: A székelyek és a pannóniai magyarok. Ethnographia 1890. 178.
Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest, 1959. 65-67.
Kristó Gyula: A székelyek eredete. Budapest, 2005.
Szabó Károly: A "székely" nemzeti névről. Századok 1880. 410.
Orbán Balázs: A székelyek származásáról és intézményeiről. Budapest, 1888.
Sebestyén Gyula: Az avar-székely kapcsolat emlékei. Ethnographia 1899. 1-25.
Pais Dezső: A magyarsággal kapcsolatos IX-X. századi népelemek és népmozgalmak. A székelyek eredetéhez és a székelység kialakulásához. Magyar Nyelv 1967. 71-73.
László Gyula: Őstörténetünk. Budapest, 1981. 172.
Pauler Gyula: Néhány szó hadi viszonyainkról a XI-XIII. században. Hadtörténeti Közlemények 1888. 501-526.
Kristó 2005. 65.
A Transindex.ro székely-magyar szótárában 17 Nisan 2012 tarihinde Wayback Machine sitesinde arşivlendi. 2243 szócikk található.

This article is issued from Wikipedia. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.

[1] Kitap Değerlendirme: İsmail Doğan, Atilla'nın Torunları: Sekeller, Yeni Avrasya yayınları, Ankara 2005, 147 s. 25 Ocak 2016 tarihinde Wayback Machine sitesinde arşivlendi..

[2] Pál Engel, Tamás Pálosfalvi, Andrew Ayton, The realm of St. Stephen: a history of medieval Hungary, 895-1526, I.B.Tauris, 2005, p. 115 12 Nisan 2016 tarihinde Wayback Machine sitesinde arşivlendi.

[EDRC-3] Cathy O’Grady, Zoltán Kántor and Daniela Tarnovschi, Hungarians of Romania 3 Kasım 2013 tarihinde Wayback Machine sitesinde arşivlendi., In: Panayote Dimitras (editor) Center for Documentation and Information on Minorities in Europe - Southeast Europe (CEDIME-SE) MINORITIES IN SOUTHEAST EUROPE, Ethnocultural Diversity Resource Center, 2001, p. 5

[4] Hunfalvy Pál: A székely kérdéshez. Századok 1881. 195.

[5] Nagy Géza: A székelyek és a pannóniai magyarok. Ethnographia 1890. 178.

[6] Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest, 1959. 65-67.

[7] Kristó Gyula: A székelyek eredete. Budapest, 2005.

[8] Szabó Károly: A "székely" nemzeti névről. Századok 1880. 410.

[9] Orbán Balázs: A székelyek származásáról és intézményeiről. Budapest, 1888.

[SGy1899-10] Sebestyén Gyula: Az avar-székely kapcsolat emlékei. Ethnographia 1899. 1-25.

[11] Pais Dezső: A magyarsággal kapcsolatos IX-X. századi népelemek és népmozgalmak. A székelyek eredetéhez és a székelység kialakulásához. Magyar Nyelv 1967. 71-73.

[12] László Gyula: Őstörténetünk. Budapest, 1981. 172.

[13] Pauler Gyula: Néhány szó hadi viszonyainkról a XI-XIII. században. Hadtörténeti Közlemények 1888. 501-526.

[14] Kristó 2005. 65.

[15] A Transindex.ro székely-magyar szótárában 17 Nisan 2012 tarihinde Wayback Machine sitesinde arşivlendi. 2243 szócikk található.